Történt egy, s más...

...amióta utoljára írtam. Mást ne mondjak, az egész országot lázban tartó, s a pártoskodás révén jó előre sokakat egymásnak ugrasztó szavazás is lezajlott. Beköszöntött a tavasz, bár más, mint lenni szokott. Hűvös. Olyan... angolos...most is esik... Nem baj, amit akartam, éppen elültettem, még, a délutáni derült időben.
De, nem erről akartam mesélni. Elvégre, arra ott a másik blogom...
Volt viszont részem néhány érdekes dologban, mondhatnám, inkább, kedves élményben.
Ismét megtapasztaltam, hogy milyen az igazi anyai szeretet.
Húsvétkor, gyanútlanul, sikerült olyasmit tennünk, amitől az érzékenyebb lelkek, s s tán gyomrok, kissé felbolydulnak... de, nem kell aggódni... kalandnak jó volt.
Spórolós tippeket adtam, és kaptam, sőt, még a régi falvédőkről is eszmét cseréltünk.
Egy kedves történet, Bajkó Kati Gomba kalandja a eszembe juttatta saját hasonló élményemet, ami jó régen esett meg, de máig emlékezetes, nevezetesen, az én gomba pánikomat
Az egészben, egyébként az a legszebb, hogy Katinak meg az én, imént már említetet húsvéti kalandomról ugrott be ez a gombás dolog...
:o)
No, egyelőre ennyit. Akit érdekelnek a sztorik, a címekre kattintva úgyis épp elég olvasnivalót talál, még akkor is, ha én most, nem voltam valami bőbeszédű.