Nem valami vidám...

Egy műsor, egy adás, két elszomorító momentum...

**************************

Tragikus tudatlanság - vagy csak egy apróság? A császár...

Bár a héten nem olyan érdekes, azért, bele-bele néztem a Vacsoracsatába. Amikor kiborultam, épp Császár Előd főzött.
No, szóval, szellemesen, nevéhez méltón, csupa császáros (császárszalonna, császármorzsa) fogásból hozta össze a menüt. Az előétel császárkörtés grillezett fetasajt volt... és, itt jön a bökkenő. Miként a műsorban szokás, a vendégeknek elküldte a menükáértyát. Ada, a műsorvezető (?) - azt hiszem, az, bocs, ha tévednék - nézi, nézegeti, és töpreng. Mi lehet ez? Mitől császár a császárkörte? Hisz olyan nem létezik... legalábbis, ő még sosem hallott olyat, hogy egy körte, az császárkörte lenne... ilyen nincs... igen, és ez a lány ugyan fiatal, de, azért húszon túl, és elvben, kulturált, értelmiségi...
Hogyan is szól a - rám szerencsére nem igaz - mondás? "Minek nekem ellenség, ha ilyen barátaim vannak?" Nos, akkor... minek nekünk felzárkóztatásra váró, iskolázatlan réteg, ha ilyen az értelmiségünk?
Félreértés ne essék, nem Adát hibáztatom. De, ha ilyesmi előfordulhat, ott valószínűleg óriási hibák vannak az életmódban, a tanrendben, a társadalmi körülményekben... Így lesz a látszólagos apróságból tragikus és kétségbeejtő jövőkép, sőt, jelenkép.
























A CSÁSZÁRKÖRTE
Származása ismeretlen.
A pomológiai munkák megegyeznek abban, hogy az egyik legrégibb körtefajta. Már a rómaiak előtt is ismerték Sementinum néven.
A világ minden táján ismert csemege gyümölcs. Érés ideje szept., okt.
Fája lassú növésű, korán és bőven termő, helyben és talajban nem válogat.
Birsen is termeszthető. Gyümölcsei tompa-széles tojásdadok, élénksárga színűek, napos oldaluk pirossal mosott.
Húsa szép fehér, olvadó, nem kövecses, bőlevű, édes, kellemes zamattal.
(Kertészeti lexikon szócikk részletek)




Kiakadtam - avagy: takarékos, zöld életmód, 2009, Magyarország

- lenne, valójában, az étel? A drága - ráadásul valóban a drágábbikból való - sajt?
Pechemre, néztem a Vacsoracsata e heti azon epizódját, melyben Császár Előd főzött. Ez a rész ugyanis kapásból két rendkvül szomorú, (ha tetszik, felháborító) momentummal is szolgált. ( itt a másik )
De, haladjunk sorjában... Ugye, az embert általában nem veti fel a pénz. Ha felveti, akkor is könnyedén el tudja költeni... Aztán, van a környezettudatosság. Ne legyen szemét, életromboló, ami használható, hasznostíható.
Elismerem, talán, nem a mi életmódunk az általános. Nálunk ugyanis természetes, hogy a fogkrémes, testápolós, hintőporos és hasonló flaskákat szétszedjük, elvágjuk, mikor üresnek tűnnek. Több, további használatra elegendő belevalót rejtget ugyanis ilyenkor még a belseje. A tejesdobozt pici vízzel még beleöblítem a kávémba, főzéskor a paradicsompürés dobozzal, ketchupos flakával történik ez. Ha van maradék kaja, azt esszük meg elsőre. Ha már öt napos a kifőtt tészta a hűtőben, és még mindig van belőle, akkor az megy az állatok kajájába, s ami olyasmi, ami már végképp, nekik sem kell, vagy ők hagyták meg, az ki, a bográcsoló hely mellé, a varjaknak és szarkáknak. Nem ragozom tovább, a lényeget, a szemléletet ez is tükrözi. Örülök, ha hasonlót tapasztalaok, és igyekszem is ezt a gyakorlatot menedzselni, hisz mindenkinek hasznos, de nem várok másoktól csodákat, tényleg...
Van viszont, ami engem is felháborít, sőt, megráz.
Szóval, Császár Előd főz, süt a kamerák előtt. Kellemes menüt hozott össze, a konyhája jó nagy, ám - szerintem - ronda, de a köténye (sárga zöld skótkockás) jópofa. Előd is jó fej mód kommentálja ételkészítés közben a tevékenységét. Aztán, elérkezik az előétel friss készítésének pillanata. A vendégek a pulton túl ülnek. Várják a grillezett fetát, ami most serpenyőben készül. Jó sokat belepakolt Előd, az olvadt sajt összefolyt. A vendégek kérnék, de "szakácsunk" nem adja. Nem jut eszébe felszeletelni, hisz látszanak az egyes darabok határai. De, az is lehet, nem akarja a verseny-vacsit bakival kezdeni, ez érthető. Ami azután következik, az azonban...
Elővesz újabb 5, jó ujjnyi vastag fetát. Most már egyenként fogja "grillezni". Ehhez azonban szükség van a serpenyőre, üresen. Tartalmát tehát, fesztelen mozdulattal, a szemetesbe üríti...

(kép: www.humusz.hu )